Története
A Mátrában az első keskeny nyomközű vasutat 1906-ban az Egri Érseki Uradalom építette. A 600 mm nyomtávolságúlóvontatású pálya, mely Gyöngyössolymostól északra a Nagy-völgyben volt található, később a Nyírjesi vonal nevet kapta. Szintén az uradalom építette egy évvel később a Csukás-völgyi vonalat a Szalajkaháztól Mátraszentimre alá, majd magántőkéből elkészült a Monostor-völgyi vonal. 1914-ig összekötötték a pályákat, így alakítva ki egy teljes fuvarozási hálózatot a Mátrában.
1916-ban a lóvontatást felváltotta a gőzmozdony. Az első mozdonyt Liza névre keresztelték. Mivel Gyöngyös és Gyöngyössolymos között még nem volt vasúti összeköttetés, a mozdonyt közúton kellett elvinni: Az útra síneket fektettek, amiken végiggurult a mozdony, majd a mögötte lévő pályát felszedték és elé rakták. A művelet 11 napig tartott. 1917-ben ez a hiányzó szakasz is megépült.
A ma is működő Gyöngyös-Mátrafüred közötti pályát 1923. június 5-én adták át a teherforgalomnak. Egy szakasza Gyöngyöstől a Farkasmályi borpincékig már 1911-ben üzemelt, a város 1918-ban elkészítette a tervet a folytatásra, de a gazdasági helyzet miatt öt évet kellett várni a megvalósulásig. A vonal a Gyöngyös-Benei Vasút nevet kapta. (Bene Mátrafüred régi neve.)
Az 1925-ben lezajlott felújítás alkalmával a szárnyvonalakat átépítették 760 mm-es nyomtávúra. 1926. június 19-én indult meg a rendszeres személyszállítás; 1928-ban a gyöngyösi végállomást az Orczy-kastély mellé tették, 835 m-rel meghosszabbítva a vonalat. Az 1930-as évek elején Gyöngyös városa megvásárolta a magáncégek kezében lévőGyöngyös – Mátrafüred szakaszt. Ennek a szakasznak 1932. május 12-étől lett hivatalosan is a neve Mátravasút. Ezen a vonalon akkor a Karcsi és a Gizi nevű mozdonyok voltak szolgálatban.
1937-ben a város elfogadta a vasút 10 éves fejlesztési tervét. A tervben kettős vágány kiépítése, 1 km hosszabbítás és villamosítás állt a mátrafüredi vonalon, Gyöngyössolymos felé a személyforgalom megindítása és új vonalakGyöngyösoroszi és Visonta felé. Sajnos a tervek a világháború miatt nem valósulhattak meg. A forgalom 1944 októberében állt le. A mozdonyokat a vasutasok szétszerelték és elrejtették, nehogy a német vagy szovjet hadsereg lefoglalhassa.
A II. világháború nagy veszteséget okozott, de a város még 1945-ben korszerűsítési tervet dolgozott ki, a környező falvak újjáépítésében is nagy hasznát látták. Áprilisig csak a megszálló szovjet hadsereg használta, 1946/47 telén indult be a teherszállítás, 1947. április 16-án a személyforgalom. Bár a város szerette volna, a vasút nem maradt a tulajdonában:1949-ben államosították az egész vonalhálózatot. 1951-ben a Pipishegyi Szerszám- és Készülékgyárhoz 3,6 km új vonalat építettek. A hálózat elérte legnagyobb kiterjedését, 46 km vonalhosszt.
Az ipari létesítményeket is kiszolgáló vasút forgalma folyamatosan növekedett. Hogy ezt ki tudják elégíteni, a 60-as évekelején lecserélték a gőzösöket dízel meghajtású mozdonyokra. 1961-ben a vasút úttörővasúttá alakult. AGyöngyössolymos – Lajosháza vonalon 1968-ban vezették be az általános személyforgalmat. A teherforgalom közútra való áttérésével 1978-tól a fa, 1980-tól a kő szállítása szűnt meg. A gazdaságtalanná vált szárnyvonalakat felszedték, a teljes vonalhosszúság 18,5 km-re csökkent.
1979-86 között a megmaradt vonalakat korszerűsítették, új személykocsikat szereztek be. 1983-ban új állomásépület épült Gyöngyösön. 1987-ben a vasút visszakapta a Mátravasút nevet.
A rendszerváltást követően mint sok más kisvasút, ez is a megszűnés szélére sodródott. Az 1993-1994-es években sikerült megakadályozni a vasút megszüntetését. 1995-ben új kocsiszín épült Gyöngyösön. A gondok megoldásáért legtöbbet az Országos Erdészeti Egyesület elnöke, a Mátra-Nyugat-bükki Erdő- és Fafeldolgozó Rt. vezérigazgatója, Schmotzer András tett, aki a Földművelési Minisztérium és a Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapítvány segítségét is megszerezte.
2005 áprilisában a lajosházi vonal árvízkárokat szenvedett, így üzemszünetet kellett elrendelni. A forgalom 2 év múlva, 2007 április végén indult meg egy átfogó pályafelújítás után. Megerősítették az alépítményt, több száz méter hosszban "c" rendszerű 34,5 kg/m tömegű vágányokat fektettek le Gyöngyössolymos térségében. Egyúttal fejlesztési terv született a vasút Lajosháza–Szalajkaház 3,5 km-es vonalszakaszának visszaépítésére. A vasútépítési munkák 2008 nyarán kezdődtek, amikor elkészült az alépítmény és újjáépültek a nyomvonalon a hidak. A vágányok fektetése 2009 augusztusában kezdődött el. A meghosszabbított vonalat a 2009.október 10-i kisvasúti napon adták át ünnepélyes keretek között.[3] Ezen a vonalon összesen 5 üzemnap volt, mert az új szakasz súlyos árvízkárokat szenvedett 2010 05.16.-án este a helyre állítás megkezdődött 2010 07.12. de félbe maradt, végül 2012 09.08.-án, a "Kisvasútra fel!" programsorozat lezárásának napján indult meg újra a forgalom. Az új végállomáson vadasparkot alakít ki az erdészet.
Időközben a tulajdonos Egererdő Zrt. vezetésében változások történtek. Az Egererdő 2010. december 19-i üzemzárásától 2011. április 1-ig a vasúton a menetrendszerű közlekedést felfüggesztette. 2011. március 24-én az üzemeltető Egererdő Zrt. szakmai fórumot rendezett a kisvasút jövőjéről. A közlekedés a Mátravasúton ismét működik, továbbra is az Egererdő Zrt üzemelteti.[4] Mátrafüredreütemes menetrendben akár óránként, Lajosházára 4 vonatpár közlekedik ebben a szezonban.
Járműállomány
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése